2011. szeptember 27., kedd

Szégyenlista vagy útépítés?

Sok más eldöntendő kérdés között helye van ennek a kérdésnek is a falunkban. Különösen azért, mert legtöbbünk a háza előtti útja érdekében veszi a fárdságot odaklikkelni, ahol gazdasági helyzetünkről olvashat valamit. Bár sejti, hogy valahol az ő választópolgári megnyilvánulása is benne van az eredményben, még információt keresni sem fárasztja magát négy éven át. Majd néhány szórólapról kiválogatja azokat a mondatokat, melyek megerősítik hitét. (Folytatás innen: "Leányfalu a Világ közepe" blog 2011.09.27-i bejegyzése)

Központi újságunkban megjelent, hogy a hiányunk jelentős része, költségvetésünk mintegy 10 %-a - 59 millió - be nem fizetett adókból származik. Önkormányzatunk szemléletét tükrözi, hogy a cikkben gyorsan melléírják, a 2003. évi törvény a nyilvánosságra hozatalt 10 ill 100 millió fölött rendeli el. Hű, de gyakorlatias törvény! Vajon ki gyártotta? De, mint látjuk, hivatkozásra nagyon jó. Hogy a törvény alulról nem limitál, Hódmezővásárhely példája bizonyítja. Klikk ide! Már tavaly is. Ott az adózók 15 %-a felelőtlen a többiekkel szemben, nálunk mintegy 30 %. A tetemes különbséget levezethetjük abból is, hogy Budapesten a becsületkasszás ivókútba 54 % nem fizetett. Azaz az erkölcs a személytelenséggel fordítottan arányos. Számunkra ebből az a tanulság, hogy mivel ingatlanjaink kétharmadának tulajdonosa nem helybéli, nem biztos, hogy a szégyentábla kellően hatásos lenne. De annál, hogy az 1000 nemfizetőből mindössze 19 ellen indítottak eljárást, annál biztosan hatásosabb lenne. Hiszen olykor a szomszédok szemébe is kell nézni. Hacsak nem a szomszéd felebaráti szeretetből lesüti a szemét. És fizet, mint a katonatiszt. Azok helyett, akik haszonélvezői mások bambaságának.

Van ugyanis olyan jogszabály, miszerint az adóhátralék ráterhelhető az adózó ingatlanára. Így legalább akkor, amikor az ingatlant értékesítik, elkerülhetetlenül hozzájuthatunk a jussunkhoz. Tény, hogy ez előzetesen pénzbe kerül, tény, hogy ezzel dolgozni kell, és tény, hogy a megterheltnek a választópolgári aktivitását befolyásolja. Továbbmenve, cégekkel szemben adóhátralék behajtása érdekében felszámolási eljárás indítható. Továbbá amely cégvezető ellen felszámolási eljárást indítottak, három évig nem lehet cégvezető. Igaz ezt a lehetőséget már korábban sem léptük meg, amikor a strandról a Castrum Leányfalu Kft 14 milliónkkal lelépett. És igaz, volt olyan választási ígéret, amely előde hagyományait kőbe véste.

Tóth Béla 2011.09.27.

2011. március 25., péntek

Végső csapás a főutunkra a Sorg-villa előtt

Folytatás a "Leányfalu - A Világ közepe" főlap ittenivel azonos című bejegyzéséhez.

Amikor én évek óta időnként szóvátettem a polgármesteri hivatalban és az alpolgármesternél a 11-esen a csőtörés javítások szakszerűtlenségét, azt a látottak, valamint a tanult és gyakorolt talaj és kőzetmechanikai ismereteim alapján tettem. Kérve, hogy intézkedjenek arról, hogy ezen javító műveleteknél legyen jelen a polgármesteri hivatal és a közútkezelő műszaki ellenőre. Legalább a "sarki rendőr" effektus tartsa kordában az adófizetők kifosztását. (Ha nem volna világos; a szakszerű tömörítés elhagyása a DMRV Zrt jogtalan gazdagodását, az adófizető lakosság oktalan kifosztását eredményezi. A kisembereknél ugyanezt a törvény kontárkodásnak nevezve bünteti.) Lehet azt mondani, hogy nem erről szól a bizonyítványom, ezért csak elmélet amit mondok, a gyakorlat pedig más. (Ahogyan a strandi dolgok esetében is sokszor történt). De sajnos a sok évi tapasztalat a mások által is látott foltokban már mindenki számára mérhetővé vált. Ezért a közügyeinket intézőknek volt lehetőségük a saját szemük és tudásuk alapján is meggyőződniük a független ellenőrzés szükségességéről. Necsak a laikus építtetővel szemben legyenek kőkemény polihisztorok a település fejlesztésben felelősök(?)! A közérdek védelmének a közterületen sokkal inkább érvényesülnie kellene, mint a magántelkeken.

Első reakciójuk minden alkalommal az, volt, hogy a közútkezelő dolga. Az én válaszom az volt, hogy viszont  személy szerint mi isszuk a levét. Az alpolgármesternek azért szóltam, mert papírforma szerint a polgármesteri hivatalban az ő szakképessége és gyakorlata a legnagyobb a témában, továbbá alpolgármesteri státusza hathatós illetékességet jelentene az eljárásban.

Nem kívánok itt szakmai részletekbe bocsátkozni. Aki nem ért hozzá, ebben a dokumentumban talál utalást a "tömörítés" keresőszó környezetében: http://www.epito.bme.hu/hsz/oktatas/feltoltesek/BMEEOHS-SC2/cso.doc . Többek között arra, hogy öntöttvas cső alkalmazása ebben a környezetben kockázatos, valamint, hogy a tömörítést különlegesen megbízhatóan kellene végezni (mindig). De mindenki láthatja, hogy a kandeláberek többé-kevésbé hanyatdőlnek a Dunára. Azért, mert a sokszor alááztatott, megbontott és nem kellően visszaállított útszerkezet felső része kúszik a kellően meg nem támasztott part felé. Ez a félreismerhetetlen jele annak, hogy tenni kell valamit, mert akár tetszik, akár nem, az útalap mozog, és szétszakít mindent, ami benne van. No nem holnap. De félév múlva már a DMRV Zrt mossa kezeit, hogy túl nagy a forgalom, meg hogy úgyis őt terheli a javítás.

Mit lehetne most tenni?
1. A Pap-szigetnél van egy megbízható társaság, aki ugyancsak rendelkezik akkreditált tömörségvizsgálattal. Nem ártana a közútkezelő megrendelésében felülvizsgáltatni a munkaárok felhagyott állapotát, amíg le nem burkolják.
2. Mielőbb el kellene érni, hogy a partfalat a közútkezelő azelőtt erősítse meg, mielőtt komolyabb megmozdulás bekövetkezne, mert ha az öntöttvas cső eltörik, úgy elmossa az utat a víz, hogy a falu járhat Visegrádon vagy Vácon keresztül haza.
Van egy olcsó technológia, a kőzethorgonyzás, amivel kombinálva le lehetne cövekelni az úttestnek a Dunába csúszó állapotát. Hozzáértők kezében a magyar uránbányában és a mély rézbányában 1500 m mélységben ezzel a technológiával tartották meg biztonságosan a vágatok mennyezetét.

A jelenlegi DMRV Zrt-s munkavezető a hanyatdőlő kandelábereket azzal reagálta le, hogy, mert mindig nekikmennek az autók. Egyszóval az a baj, hogy rendre ilyen szakemberek kezébe tesszük a dolgainkat, közös értékeinket, aztán panaszkodunk, hogy semmire nincs pénz, és magas a vízdíj.

Tóth Béla


Észrevételek a 2. megjegyzéshez (Pető János 2011.04.06.)
A tömörítés szakszerűtlenségének egyik kirívó példáját akkor láttam, amikor a frissen javított csőszakasz még a levegőben volt, a munkaárok alján még ott tócsázott a elázásból visszaszivárgó víz, és már borítottak rá egy egész puttony durva sódert. Ki van zárva, hogy az így leadott sódert úgy lehet a cső alá aládolgozni, hogy majdan a víz eltávozása után a cső elmozdulás nélkül tudjon rajta feküdni, a rajta lévő, függőlegesen két méternyi (hosszanti méterenként min. 4 tonna) töltelékkel együtt. A tömörítések alkalmával még véletlenül sem láttam olyat, hogy vékony rétegenként haladnának. Közismert, hogy a tömörítő erő és rázóhatás a távolsággal hatványozottan csökken.
A szitásan elgyengült csőre hivatkozás csak a DMRV Zrt kifogása. Mi lenne a valószínűsége annak, hogy ilyen esetben a visszatöltés befejeztével nem szivárogna azonnal a cső? Ha elöregedett csövet kényszerből vissza kell temetni, akkor teherviselő áthidalásról kell gondoskodni. Az alátöltést pedig még gondosabban kell végezni. Pédául úgy, hogy a megszerelt csövet daruval egy-két centivel megemelik, alátömörítik homokkal(!), és arra ültetik.
A cső anyaga lehet, hogy eléggé szívós, de a tokos csatlakozások nagyobb elmozduláskor szétcsúszhatnak, a hegesztések kritikusak.
Amennyire lehetőségem van figyelni, nem győznek meg a megfelelőséggel. A DMRV-s csőfektetők teletöltik az árkot. Amiből az útépítők jó egy métert visszaszednek(?!). A beígért tömörségvizsgálókkal nem találkoztam, de ez lehet az én hibám. Látható, hogy a szádfalas megtámasztás ellenére az útburkolat az ároktól jó egy méter távolságban is megszakad. Azaz a munkálatok közben a burkolat alátámasztása megsüllyedt, meglazult. Kibontás nélkül ebből már nem lehet megsüllyedés, elmozdulás mentes útalap.
Nem akarom tovább részletezni, de a korábbi lazulások, és a mostaniak hatásának kiküszöbölésére az egyetlen bitonságos megoldás a védőcső, vagy védőcsatorna, vagy közműalagút lett volna. Valami, ami a közművezetékek mechanikai igénybevételét magára veszi.
Ha a csövek jó minőségűek, akkor csak a tömörödések miatti elmozdulásoknak még ellen tudnának állni, de a sokszori alááztatások maradvány mozgási összetevőjét nincs az a cső ami elviseli. Ezért kellene akkor (ha a fent jelzett megerősítéseket kispórolták) az útalapnak a mozgását mielőbb lehorgonyozni.
Tóth Béla

2010. december 18., szombat

Idézet a 16-i körlevélből -
Példaként néhány ilyen nem egyszerű kérdés (amit előbb-utóbb el kell dönteni):
...
- féljünk-e a beharangozott klímaváltozással járó felhőszakadásoktól, és kezdjük-e el mielőbb a vízmosások stabilizálását?
...
Karácsony Gabriella 12.17-én:
Igen, pályázzanak!

[Tóth Béla] ... és közben haladjanak azokkal a feladatokkal, ami nem kerül sok pénzbe.Többek között a stratégia kidolgozásával, a tervezetetéssel (lásd a fenti "Alapvető tényezők" és "Amihez nem kell pénz" fülekre klikkelve)

2010. december 4., szombat

Útépítés, -felújítás, vízelvezetés

"Az egekig érő költségű, és helyi viszonylatban közvetlen gazdasági
hatásaiban ugyancsak improduktív, viszont mindenki által kiemelten
fontosnak tartott úthálózat és vízelvezetés fejlesztés mindezek tükrében
szoros költségvetéssel, erősen szakaszoltan, feltehetően hosszabban elhúzódó
lépések során keresztül következhet be, különösen akkor, ha ezzel
párhuzamosan más improduktív beruházások is indulnak"
idézet "Mák János: Utózönge, előhang"-ból
Leányfalui Hírek novemberi szám 18. oldal (elérhető itt: http://leanyfalu.info)

1. megjegyzés:


Dr. Tóth Béla írta...
A felvetett téma alaposan előkészítendő feladat, mert a csapadékvizet gazdaságosan csak a vízmosásokba lehet terelni, és azokat is rendbe kellene tenni. A vízmosásokat alulról felfelé haladva, az útépítést felülről lefelé haladva lehet célszerűen ütemezni. Előbbit azért, hogy az időközben előforduló felhőszakadások okozta károk így lesznek minimálisak. Utóbbit azért, hogy az építés ne tegye tönkre az új szakaszokat. A (klikk ide>>>) vízmosások rendezésé-nek ingyenes megoldására már nyolc és négy évvel ezelőtt is hangzott el javaslat. A tavaszi áradások megmutatták; sokba kerül a halogatás következményeinek felszámolása. Nem biztos, hogy fogunk hozzá mindig kapni támogatást.
szombat, december 04, 2010